Orbán Viktor magányos páriából lassacskán mainstream lesz, s kint, a „kávézóban” dőlnek majd el a fontos dolgok
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
Szűkebb és tágabb környezetünk infokommunikációs képességekkel ellátott tárgyai hatalmas hálózatban kapcsolódnak össze, és végzik tőlünk függetlenül napi munkájukat: adatokat gyűjtenek, továbbítanak. A városi közlekedéstől a környezetvédelemig, a medicinától a háztartási berendezésekig, mezőgazdasági alkalmazásokig az élet minden területét behálózó „intelligens tárgyak” szövevényes rendszere az információs forradalom következő állomása.
Minden mindennel összeköttetésben áll
A világháló túlnő számítógépen, okostelefonon, televízióba, autóba, szinte az összes tárgyba „beleköltözik.” Ez a dolgok internete (Internet of Things, IoT), beágyazott elektronikával, szoftverekkel, szenzorokkal és internetkapcsolattal rendelkező objektumok („dolgok”) hálózata. Minden egyes eleme a beágyazott számítógép miatt egyedileg azonosítható, rendelkezik IP-címmel. Lehetővé teszi a tárgyak meglévő hálózati infrastruktúrán belüli távoli érzékelésüket és vezérlésüket, amellyel felgyorsítja fizikai valóság és számítógépes rendszerek közvetlenebb integrációját.
Az IoT különféle infokommunikációs trendeket hoz közös nevezőre: méretcsökkenést, vezeték nélküli kapcsolódást, a tárolási lehetőségek és az elemek élettartamának növekedését. A sok összekapcsolt technológia közül a szenzorok a legfontosabbak, az IoT elképzelhetetlen nélkülük. Az állapotukról tájékoztatást adó, esetenként a környezettel interakciókat folytató parányi műszerek felderítik és mérik személyek helyváltoztatását, hőmérsékletet, fényt, stb., a hűtőszekrénytől, egészség-figyelő eszközöktől, állatokba ültetett chipektől az intelligens otthon vagy a parkoló kütyüiig a „buta” tárgyakat ők alakítják át adatgeneráló „dolgokká,” nélkülük nem fejlődhetnének például lakásunkat automatizáló, életünket kényelmesebbé tevő információs ökoszisztémává. Összekapcsolt rendszerük olyan fejlett alkalmazások kivitelezésében segít, mint például a különféle „intelligens város” projektek.
A fogyasztókat a hálózat részeibe ágyazott kommunikációs, információgyűjtő- és egyre több esetben feldolgozó-képességgel segíti a döntéshozásban, míg a kifejezetten üzleti célú Internet of Business Things (IoBT) a céges világ adatainak összegyűjtésével folyamatok optimalizálásában, átláthatóbbá tételében támogat vállalatokat.
Kezdetek
Az Internet of Things kifejezést az MIT Auto-ID Központjának társalapítója, az RFID-ra (rádiófrekvenciás azonosításra) és más szenzorokra világszabványt kidolgozó angol Kevin Ashton használta először, 1999-ben. Internet és RFID összekapcsolását értette rajta.
Abból indult ki, hogy a számítógépes rendszerek szinte teljesen az embertől függenek. Mi hozzuk létre, gyűjtjük össze és rögzítjük az adatokat: „a hagyományos internetdiagramok szervereket, routereket stb. ábrázolnak, de a legtöbb és legfontosabb routert, az embert kihagyják. Komoly problémát jelent, hogy időnk, figyelmünk és hatékonyságunk korlátozott, és mindezek következtében nem teljesítünk elég jól, ha a való világ dolgairól kell adatokat összeszedni.”
Mivel minden számítógépeken történik, mi lenne, ha a rendszerek saját maguktól, emberi segítség nélkül gyűjtenék az információt? Ashton szerint ezt kellene biztosítani számukra, RFID- és szenzortechnológiával az ember által bevitt adatok korlátain túllépve, egymás között kommunikálva figyelnék, azonosítanák és értenék meg a világot.
Ashton ma különösen úgy látja, hogy a tárgyak internetében talán az internetnél is nagyobb potenciál rejlik. És persze az eredeti elképzelésben szereplő RFID-s megoldásnál is, ráadásul a kivitelezéshez használt mai módszerekben (wifi, az IoT jövőjéhez nélkülözhetetlen IPv6 stb.) szintén több a lehetőség, különféle protokollokra és rengeteg alkalmazásra vonatkozik. A masszívan párhuzamos IoT elvileg korlátlan méretű és az átlag-felhasználót körülvevő ezer-ötezernél lényegesen több tárgyi elemet tartalmaz.
Jövő és jelen
A Gartner technológiai elemző és tanácsadó cég szerint az IoT 2020-ban közel 26, az ABI Research szerint 30 milliárdnál több, más szekértői vélemények alapján 50 milliárd vezeték nélkül kapcsolódó objektumból állhat. A Pew Research Center felmérésében a megkérdezettek 83 százaléka szerint 2025-re terjed el mindenhol a beágyazott technológiák mellett a viselhető infokommunikációs eszközökre és a kapcsolódó dinamikus rendszerekre is kiterjedő dolgok internete, ami egyben a „dolgok felhője” (Cloud of Things) is lesz.
Közép- és Kelet-Európában 2015-ben kapott nagy lendületet az Informatikai Vállalkozók Szövetsége (IVSZ) stratégiájában kulcsfontosságú, a következő években (az IDC szerint) a régióban Magyarországon leggyorsabban növekvő IoT.
Az IVSZ 2014-ben alakult IoT munkacsoportjának elsődleges célja, hogy az egyes részterületeken kompetens cégeket összehozza, és segítse EU-s k+f forrásokért pályázni, valamint a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni.
(Cikkünk a „dolgok internetét” bemutató sorozat első része.)